Kiadványszerkesztés, könyvtördelés, tipográfia

Az egyre népszerűbb digitális könyvkiadás folyamata

A könyvtördelés, a kiadványszerkesztés az elmúlt évszázadok alatt óriási változásokon ment keresztül. A könyvkiadás folyamata több szakaszból áll, beleértve a tervezést, szerkesztését, korrektúrázását, nyomtatásra való előkészítését és végül a nyomtatást és közzétételt. A kiadványszerkesztés folyamatábráját a következő lépések alapján állíthatjuk össze az InDesign és az Open Monograph Press (OMP) használatával:

Könyv tervezése és struktúra létrehozása az InDesign-ban: A tervezési folyamat magában foglalja a szövegformátumok, szövegdobozok, oldalelrendezések és grafikus elemek előkészítését.
Szöveg írása vagy importálása: A szerző vagy szerkesztő írhatja a könyv szövegét, vagy importálhatja azt más dokumentumokból.
Szerkesztés és korrektúra: A szöveg korrektúrázása és szerkesztése során a nyelvi hibákat kijavítják és a könyv tartalma véglegesíthető.
Layout tervezés és alkalmazása: Az InDesign használatával a könyv oldalainak elrendezése, a szövegdobozok, képek és egyéb elemek elhelyezkedése megtervezhető és alkalmazható.
Nyomdai előkészítés: Az InDesign segítségével a könyv nyomdai előkészítése megtörténhet. Itt történik a könyv színsémájának, betűtípusának és más vizuális elemeknek a beállítása.
Exportálás PDF formátumra: Az InDesign lehetővé teszi a projekt PDF formátumban történő exportálását, ami ideális a nyomtatáshoz és a digitális közzétételhez.
Feltöltés az Open Monograph Press-re (OMP): A PDF verzió feltölthető az OMP rendszerébe, ami egy nyílt forráskódú könyvkiadói platform.
Digitális közzététel az OMP rendszerén keresztül: Az OMP rendszer lehetőséget nyújt a könyv online közzétételére és megosztására, valamint a felhasználók visszajelzéseinek kezelésére.

Fontos megjegyezni, hogy ez a folyamatábra általánosított, és a könyvkiadás valós folyamata attól függően változhat, hogy a kiadó milyen technológiákat és folyamatokat alkalmaz. A nyomdai előkészítés lépéseinek sorrendje és részletezése is változhat a projekttől függően.

A Didot-féle mértékrendszer (francia-német / normál rendszer)

A mai digitális nyomdákban már nincsenek ilyen kötöttségek, de a legmodernebb tördelőprogramok még ma is használják a közel 150 éves szabványokat. 1881-ben szabványosították a Didot-féle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660-ad része (1 pont = 0,376 mm). Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont. A nyomdászatban használt szabványos betűméretek:

4p gyémánt
5p gyöngy
6p nonpareille
7p kolonel
8p petit
9p borgisz

10p garamond
12p ciceró (4,512 mm)
14p mittel
16p tercia
18p másfél ciceró
20p text

24p két ciceró
30p két és fél ciceró
32p két tercia
36p három ciceró
48p négy ciceró
72p hat ciceró

A folyamatos szöveg (újság, könyv) általában 9-11 pont közötti nagyságban szerepel. A lábjegyzetek ideális mérete 6–9 pont. Az apróhirdetések betűfokozata 6–8 pont körül van. Gyermekeknek szánt művek esetében általában nagyobb méretű betűket alkalmaznak, ezek lehetnek 13–22 pontosak.

Angol-amerikai pontrendszer (pica-pontrendszer)

Az USA-ban eltérő alapegységet választottak (1 point = 0,351 mm), ezt a rendszert vették át az angol befolyású országok is (a méterrendszer helyett a hüvelyk {inch} rendszerre alapul). 1 pica = 12 pt = 4,2164 mm

Szövegterjedelem

n (betűhely): A kézirat terjedelemszámításának alapegysége: 1 n = 1 betűhely. Egy szerzői kéziratoldal terjedelme a kiadói gyakorlatban 2000 n.
1 flekk = 1500 leütés (karakter, szóközökkel) = 1500 n
vagy régebben: 1 flekk = 30 sor, 1 sorban 60 leütés (1 írógépoldal)
Egy Wordben, 12 pontos betűvel teleírt A4-es lap szövege kb. 3 flekk.
A szerzőknek a legtöbb helyen flekkek után fizetnek.