Életmód tanácsadás, coaching a gyakorlatban

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNYRA VALÓ TEKINTETTEL
JELENLEG CSAK ONLINE TANÁCSADÁST VÁLLALOK!

A TANÁCSADÓ ÉS A TANÁCSADÁS MÓDSZERE

KI A TANÁCSADÓ? – KI NEM A TANÁCSADÓ?

életmód tanácsadás, coaching
Közel 30 éve dolgozom az életmód tanácsadás területén. Az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján a legfontosabbnak tartom, hogy a tanácsadó személyiségén keresztül tudja a legtöbbet adni a klienseinek. Sok technikát ismerhetünk, de semmi nem pótolja magát az embert, aki tükörként áll a kliens előtt. A tanácsadó nem guru! Nem kell mindent tudnia. A feladata az, hogy visszatükrözés és egyéb technikák alkalmazásával felismertesse a klienssel, hogy mi a problémájának a gyökere. Ez lehet, hogy hamar megtörténik, de az is lehet, hogy hosszú időre van szükség hozzá. Minden ember a maga élettörténetével, a maga élethelyzetében érthető csak meg. Ezzel azt is megválaszoltam, hogy meddig tart a terápia. Ameddig szükséges és ameddig a kliens is szükségét érzi.
A tanácsadó nem döntőbíró! A döntéseket a kliensek hozzák meg. A tanácsadó feladata, hogy elkísérje a klienst a döntés felé vezető úton, rámutatva az esetleges buktatókra, lehetőségekre, a fejlődéshez szükséges lépésekre.
Milyen gyakorisággal van szükség az újabb alkalmakra? Általános szabály szerint kb. havonta, de lehet gyakrabban és ritkábban is. Mindez megállapodás kérdése.

Az Integrált Gestaltpszichológia módszerét használom az életmód tanácsadás folyamatában. Nagyon hálás vagyaok a gráci Gestaltterápiás Egyesületnek, amelynek a gráci egyetemmel közös képzésén részt vehettem. Ezen belül a lényegesebb feladatok a teljesség igénye nélkül:

Konfliktuskezelés
Függőségek kezelése
Életmód tanácsadásPárkapcsolati tanácsadás
Kríziskezelés, krízisintervenció
Coaching pszichológiai alapon
Szervezetfejlesztés pszichológiai alapon
A Hellinger-féle családállítás módszerének revideált alkalmazása

Az életvezetési tanácsadás óra- és napidíjai

Egyéni életmód tanácsadás 8.000 Ft / óra (Jelenleg csak online tanácsadást vállalok a koronavírusra való tekintettel.)
Online tanácsadás (Skype, Messenger, WhatsApp) 8.000 Ft / óra
Párterápia 10.000 Ft / óra Coaching 20.000 Ft / óra
Szervezetfejlesztés pszichológiai alapon 50.000 Ft/nap

KÉRDŐÍV ÉS RIEMANN-FÉLE SZEMÉLYISÉGTESZT

Minden egyes kijelentésnél azt vizsgáld meg, hogy mennyire igaz a mondat rád nézve. Ez különösen a tagadásoknál fontos. Amennyiben tökéletesen igaz, akkor 5 pont. Ha semennyire nem igaz, akkor 0 pont. 0-5-ig pontozd az egyes kérdéseket

1 Nehezen változtatok a szándékaimon
2 Szívesen segítek másoknak
3 Nem szeretem a szabályokat
4 Szeretem átlátni a feladataim értelmét
5 Nem szeretem a hanyagságot, a rendetlenséget
6 Könnyen alkalmazkodom másokhoz
7 Érdekelnek az új dolgok, még ha veszélyesek is
8 Nem szeretem kimutatni, amit érzek
9 Szeretem a felelősségteljes feladatokat
10 Szívesen dolgozom másokkal együtt
11 Mindig vannak új ötleteim, gondolataim
12 Nehezen barátkozom
13 Fontos nekem a rendszeresség
14 Ha a barátaim kérnek tőlem valamit, nem tudok nekik nemet mondani
15 Szeretem, ha felfigyelnek rám
16 Ha valamit jól akarok megcsinálni, akkor azt egyedül teszem
17 Mások is tisztelnek a rendezettségemért
18 Igyekszem elsimítani a problémákat
19 Nem szeretem az unalmas feladatokat, szeretem a változatosságot
20 Pontosan tudom, hogy mit akarok
21 Odafigyelek másokra, mindig, mindent tudok a környezetemről
22 Őszintén tudok mások sikereinek is örülni
23 Nincs türelmem az aprólékos feladatokhoz
24 Okosnak tartanak mások

A TESZT ÉRTÉKELÉSE

Ha kitöltötted a tesztet, a kapott értékeket a kérdések számai alapján az alábbiak szerint add össze:
K=1+5+9+13+17+21
D=2+6+10+14+18+22
H=3+7+11+15+19+23
S=4+8+12+16+20+24
A négy érték jelentése: K=kényszeres; D=depresszív; H=hiszteroid; S=skizoid
A maximális érték mindegyikben 30.
Az értékelésben négy számot kapunk, amelyet az alábbiak szerint lehet értelmezni.
A maximális érték mindegyikben 30.
A 20-30 közötti értékek esetében az adott szorongástípus egészséges, nincs szükség különösebb beavatkozásra.
10-20 között elengedhetetlen az önképzés a megfelelő szorongás legyőzésére, feldolgozására. Ezt hamarosan részletesen is leírom.
10 alatti értéknél javaslom, hogy kérj személyes segítséget olyan szakembertől, aki segít az adott szorongástípus feldolgozásában. Szükség esetén és is vállalok egyéni terápiát megkeresés után.

K (kényszeres) Félelem a változástól: a változás, a bizonytalanságtól való félelem, szorongás az alapja sokszor a külső határozottságnak. Legfőbb motivációja, hogy az általa felismert jót másokon is érvényesítse. Ezért öntudatlanul is vezető szerepre vágyik, de nem jó vezető, mert túlságosan autokrata, nem veszi figyelembe mások meglátásait, hanem leseperi az asztalról. A konfliktusokat úgy oldja meg, hogy a másik embert hibáztatja mindenért, mondván: „legjobb védekezés a támadás”. Aki ezt éli át, valójában nem mer szembe nézni azzal, hogy léteznek-e alternatívák, másféle lehetőségek. Görcsösen ragaszkodik az általa jónak vélt gondolatokhoz, dolgokhoz, mert úgy gondolja, hogy ennél jobb nem is lehetséges. Fél mérlegre tenni a döntéseit. Igazából ez a legfontosabb, amit meg kell tanulnia. Fel kell ismernie, hogy lehetséges másképp is megoldani a problémákat, feladatokat. A világ nem olyan egysíkú, nem fekete és fehér. A lehetőséget nem veszélyforrásnak kell tekintenie, hanem esélynek, így egy teljesebb világ tárul elé.

Gyakorlat ennek a szorongástípusnak a feldolgozásához: esténként megvizsgálni, mit hogyan tettem, mit hogyan döntöttem? Tehettem volna-e másként is? A döntések utólagos vizsgálata által oldódnak a merev elképzelések.

H (hiszteroid) Félelem a véglegességtől: Legfőbb motivációja, hogy megcsodálják, ezért állandóan szerepeket játszik. Nagyon jó színész, tele jó ötletekkel, de nincs türelme ezek megvalósításához. Igazi katalizátor, de nem szabad rá bízni a konkrét munkákat, mert soha nem lesz kész velük. Mindenbe belekap, de semmit nem fejez be. A konfliktusokat úgy próbálja feloldani, hogy elkezd másról beszélni, eltereli a szót a problémákról. Mivel állandóan szerepeket játszik, identitáskrízisben él, vagyis a sok szerep között nem tudja, hogy ő maga kicsoda. Lassan érő típus, de ha veszi a fáradtságot és megküzd a félelmeivel, a legteljesebb személyiséggé válhat.

Számára a legfontosabb feladat a külső és a belső rend megteremtése. Órarend, napirend, vagy egyszerűen csak rendcsinálás, mert a szobája átláthatatlan. Úgy gondolkodik, hogy a zseni a káosz felett is uralkodik, de ez önbecsapás. Soha semmit nem talál meg, mindenhonnan elkésik.

S (skizoid) Félelem a közelségtől: többnyire olyan ember, aki nem tudott bekapcsolódni a közösségbe, aki csalódott másokban, aki érzelmileg elsivárosodott. Fél a másoktól való függéstől, az önállósága elveszítésétől ezért nem kérdez, hanem inkább addig okoskodik, amíg meg nem találja a megoldást. Rendkívül objektív, racionális, jó megfigyelő, de mindig a körülményeket hibáztatja, ha valami probléma adódik.

Fél a társas kapcsolatoktól, de valójában éppen a társak hozhatnak számára gyógyulást. Szüksége van rájuk, ha ezt tagadja is. A társas sportok, tánciskolák sokat segíthetnek azon, hogy kibújjék a csigaházából és másokra, ezen keresztül pedig magára is találjon.

D (depresszív) Félelem az önállóságtól: legfőbb motivációja, hogy megértsék és elfogadják. Igazából állandóan alkalmazkodik másokhoz. Ha van is véleménye, véka alá rejti, mert nem meri képviselni. A sok alkalmazkodás után már nem is tudja, hogy mit akar. Egy idő után kiég, elfásul, azt érzi, hogy mindenki kihasználja, pedig csak ő hozza az embereket olyan helyzetbe az alkalmazkodásával, hogy kihasználják. Empatikus személyiség, szívesen segít másoknak, de soha nem ő a kezdeményező. Mindenkinek mindene, de hajlamos a kiégésre, a Burn Out szindrómára. A felszín alatt duzzog, időnként kitör, érzelmileg zsarolja a másikat. Felnőttként is gyerek marad, mert nem képes a felelős döntésekre. Békítő angyal, mert nem szereti a feszültségeket. Ha döntenie kell, vagy gondolkodás nélkül dönt, mert nem tudja elviselni a döntésekkel járó feszültségeket, vagy egyszerűen alkalmazkodik az elvárásokhoz.

Számára a legfőbb feladat: tudatosan felelősséget vállalni a családban. Pl.: ő gondozza a virágokat, ha van a háziállatokat. Ha bevásárol, még ha időnként rosszul is dönt, de próbáljon ne lista alapján, hanem saját döntések szerint bevásárolni. Kis döntéseken keresztül fogja megtanulni a felelős döntéseket, amelyek alól nagyon szeretne kibújni. Önállóságot kell tanulnia és meg kell tanulnia, hogy nemet mondani valódi érték. Nem ismeri a határait, ezért ebben mindenképpen szüksége van segítségre. A határok ismerete védheti meg attól, hogy kihasználják mások.

A szorongások Riemann-i alapformái

Fritz-Riemann életmód tanácsadás

Fritz Riemann - A félelem alapvető formái

(A Riemann-i rendszerben a félelem ebben a formában leginkább szorongásként fordítható le helyesen.)
„A félelem olyan élmény, amely a létezésünkhöz tartozik; A születéstől a halálig egyre újabb változatokban kísér bennünket. Nem kerülhetjük el őket ... "; bár nem vagyunk mindig tisztában vele, mindig jelen van. Mindenki megtapasztalja a félelem saját személyes változatait, amelyek elvontan nem léteznek: „Mindenkinek megvan a saját személyes, egyéni félelemformája, megvannak a saját félelmei, hogy milyen a szeretet formája és a halála meghalt” (Riemann 1974, 7. o.).
A félelem jelensége tehát egyénileg diffúz - gyakorlatilag nincs semmi, ami miatt ne tudnánk kialakítani a félelmet. És mégis vannak a félelem bizonyos alapvető formái, amelyek a lelkiállapotunkhoz kapcsolódnak a világon, miközben két nagy ellentét között lazulunk el, amelyeket emberi létünkből adódó ellentmondásaikban és ellentmondásaikban kell élnünk.
Annak érdekében, hogy ezek az alapgondolatok egyértelműen érthetőek legyenek, Riemann azt feltételezi, hogy az emberek a kozmosz részei, és beépülnek a személyes feletti rendekbe és törvényekbe, és ezért magukban hordozzák az energetikai törvényeket. És az azt jelenti:„Egy olyan világba születünk, amely négy erőteljes impulzusnak engedelmeskedik: Földünk egy bizonyos ritmusban kering a Nap körül, így szűkebb világrendszerünk központi csillagát mozog, amelyet mozgásnak forradalomnak hívunk,„ felfordulásnak ”. Ugyanakkor a föld forog a saját tengelye körül, így hajtja végre a forgást, az „önforgatásnak” nevezett mozgást. Tehát két másik ellentétes van. olyan kiegészítő impulzusokat állítson be, amelyek egyszerre tartják világrendszerünket mozgásban, mivel ez a mozgás bizonyos utakat húz: a gravitáció, a centripetális és a centrifugális erő, a centrifugális.
A gravitáció úgyszólván összetartja világunkat, centripetálisan igazítja = a középpont felé törekszik, igazítja, befelé nyomja, valami szívóerővel rendelkezik, ami meg akarja tartani és vonzani akarja. A centrifugális erő centrifugálisan törekszik = a központ elmenekül tőle, kitolódik a távolba, kifelé, és van valami hajtóereje, elengedni akaró, visszataszító vonása. E négy impulzus közötti bizonyos egyensúly és egyensúly csak garantálja azt a szabályos, élő rendet, amelyet kozmosznak hívunk. Az egyik tétel túlsúlya, egy másik tétel kudarca megzavarná a nagy rendet, ill. elpusztítani ” (Riemann 1974, 10. o.).
„Példabeszédében” Riemann most azt feltételezi, hogy az emberek, mint a föld lakói és a kozmosz apró részecskéi, ugyanazoknak az impulzusoknak lehetnek kitéve, és tudattalan mozgatóerőként és egyidejűleg látens igényekként is képesek a megfelelő impulzusokat hordozni. A leírt alapvető impulzusokat emberi szinten fordítja át pszichológiává, ezért rákérdez a mentális tapasztalatokban való megfelelésükre, és így találkozik életünk említett ellentéteivel.
E kozmikus analógia szerint négy alapvető követelménynek vagyunk kitéve, amelyek változó formákban áthatják az egész életünket, és amelyekre mindig új módszerekkel kell válaszolnunk:

Az első követelés ... „az, hogy meg kell nyitnunk magunkat a világ, az élet és az embertársaink előtt, hogy részt vegyünk a rajtunk kívüli dolgokban. ... De ehhez kapcsolódik mind az egónk elvesztésétől való félelem, attól, hogy függővé válunk, hogy átadunk magunkat, hogy nem tudjuk megfelelően élni saját lényünket, hogy fel kell áldoznunk másoknak, hogy túl sokat kell feladnunk. magunkat a kiigazításban "

A második követelés az, hogy „mindannyian egyedi egyedivé váljunk, megőrizve saját létünket és megkülönböztetve azt másoktól, hogy jellegzetes személyiségekké váljunk, ne maradjunk cserélhető tömeges ember és ne maradjunk gyermek”.
Ezzel az individualizációval, magyarázza Riemann, a félelem gyakran összekapcsolódik, ami az elszigeteltséghez, a magányhoz, az egyedülléthez és az összetartozás biztonságából való kieséshez kapcsolódik.Ezzel az antinómiával paradox kényszerítéssel találkozunk: egyszerre kell megélnünk az önmegvalósítást és az önátadást, egyúttal legyőznünk az egóvá válás félelmét, valamint az ego-feladattól való félelmet.

A harmadik követelés, amellyel szembesülünk, az az időtartamra vonatkozik: „ Otthon kell letelepednünk ebben a világban, és el kell intéznünk, terveznünk, céltudatosnak kell lennünk, előre kell tekintenünk, mintha a végtelenségig élnénk, és mintha minden stabil és kiszámítható marad - egyidejűleg azzal a tudattal, hogy életünk bármelyik pillanatban véget érhet ” .
Ez az igény olyan félelmekhez kapcsolódik, amelyek az állandóság ismeretéhez és létünk irracionális kiszámíthatatlanságához kapcsolódnak.

A negyedik követelés az, hogy „mindig készen kell állnunk a változásra, megerősítve a változást és a fejlődést, feladva a megszokottat, hagyva a hagyományt, a hagyományt és a megszokottat, elengedve magunkat és elbúcsúzva, csak átmenetként élve meg mindent.”
Ezzel az egyik követelmény, hogy mindig életben fejlődjünk, a félelem, hogy a szükségletek, a lefektetett szabályok és törvények által beépített minket megtarthatunk, koncentrálhatunk és korlátozhatunk lehetőségeinkben és szabadságunkban.
Ez a látszólag ellentmondásos ellentét várhatóan időtartamra törekszik és egyszerre változzon, és legyőzze az ezzel járó tartósságtól és bénulástól való félelmeket.

A félelem négy alapvető formáját vázoljuk fel

„Az önadástól való félelem, amelyet önvesztésként és függőségként élnek meg;
a félelem attól, hogy önmaga lesz, fedezetlenségként és elszigeteltségként élve meg;
a változástól való félelem, amelyet állandóságként és bizonytalanságként élnek meg;
a szükségességtől való félelem, amelyet véglegességként és szabadság hiányként élnek meg. "
Az összes lehetséges félelem ennek a négy alapformának a változata, és kapcsolódik a négy ismertetett alapvető emberi impulzushoz: Riemann szerint az egyes esetekben tapasztalt félelem típusa és intenzitásának foka nagymértékben függ a magunkkal hozott képességektől és a megtalált fejlődési feltételekről, a pszicho-fizikai alkotmányunkról, valamint személyes életrajzunkról, vagyis a válásunk történetéről. Például a félelmet a természet és a környezeti hatások alakítják minden emberben, ezért egyénileg más.Ebből a szempontból négy különböző típusú ember alakulhat ki, amelyek egyoldalú hangsúlyozott személyiségszerkezetekként önmagukban már nincsenek egyensúlyban. "Az az ember egészséges lenne, aki képes élni a négy alapvető impulzust élénk egyensúlyban - egészséges az" egészséges "=" egész "értelmében." Tehát kezdetben "normális formákról" van szó; - a neurotikus rendellenességek egyben jelennek meg irány, vagy a másik, akkor ezeknek a normális ingadozásoknak (skizoid, depressziós, rögeszmés vagy hisztérikus) határformái.
Fontos hangsúlyozni, hogy más tipológiákkal ellentétben az embereket nem a sors határozhatja meg: "Nem azért, mert bizonyos testalkatú vagyok, ilyen és olyan vagyok -, hanem azért, mert bizonyos hozzáállásom, viselkedésem van a világgal szemben , meg kell élni, ill. megszerezte, ez alakítja a személyiségfejlődésemet, és bizonyos szerkezeti vonásokat ad neki. - Thomann és Schulz von Thun ugyanazokból az alapgondolatokból indul ki, de a „félelem alapformái” helyett négy alapvető törekvést fogalmaznak meg (amelyek szintén ezekhez a félelmekhez tartoznak Riemann-nal): a közelségre és a távolságra való törekvés, valamint az időtartamra és változásra való törekvés.
Szorongásaink négy alapformára vezethetők vissza, melyek lényegében az embert körülvevő világ alapimpulzusainak lélektani vetületéből táplálkoznak. Ez két dimenzióban feszíti szét a személyiséget, amely fejlődése során ellentétes irányokban tágul.
Az egyik dimenziót az önmagunkat társas lényként, egy közösség részeként megélni vágyás, illetve az ezzel egyidejűleg individuummá válás feladata miatt érzett szorongások határozzák meg. A szkizoid személyeket az önodaadástól való félelmek jellemzik, mivel ez egyenértékű számukra énjük elvesztésével és a függőséggel. Ennek elkerülése érdekében kapcsolataikat és a világhoz való viszonyukat egyfajta távolságtartás jellemzi. A szkizoid személyekhez képest a pólus másik oldalán találjuk a depresszív személyiségeket, akiket az önmagukká, az egyénné válás tölt el szorongással, mivel ez egyet jelent számukra a védtelenséggel és az elszigeteltséggel. Számukra az tűnik megoldásnak, ha önmagukat a másikban a lehetőségek szerint minél inkább feloldják, vele függőségi viszonyba kerülnek.
A másik tengelyen a világ változékonysága, kiszámíthatatlansága, illetve ezzel párhuzamosan a megmásíthatatlan törvényszerűségei, állandóságai szolgálnak félelmeink alapjául. A kényszeres személyiség így szorong minden változástól, mert azokban a múlékonyságot és a bizonytalanságot éli meg, ami ellen - esetenként túlzott - biztonságigénye folytonosan küzd. Védekezésül bizonyos rituálékat alakít ki, melyek strukturáltságot, ritmikusságot és ezen keresztül biztonságot nyújtanak neki. A hisztérikus személyiség ezzel szemben pont a törvényszerűségtől, a szükségességtől szorong, mert ezek számára a szabadság hiányát, illetve a véglegességet jelentik. Éppen ezért menekül minden szabályszerűségtől, a spontaneitást, a jelen pillanatot hangsúlyozva.
Minden szorongásunk visszavezethető erre a négy alapformára, ezek különböző arányú megjelenéseire.
A Riemann-i alaprendszerek, mint ideáltipizált absztrakciók, tiszta formában a valóságban nem léteznek. Fritz Riemann jogosan hangsúlyozza ezért, hogy az alapstruktúrái nem jók, vagy rosszak, hanem mind a négy fontos és hasznos a különféle életben előforduló igények szerint. A Riemann-i szemlélet a személyiségzavarok tekintetében kettős irányban értelmezhető: Túlhangsúlyozások vagy egyoldalúságok, amelyek relatív túl-, vagy alulhangsúlyozottságokként is értelmezhetőek.
A Riemann-i hipotézis nem akar egyértelmű karakterstruktúrákat meghatározni, csupán a jellemző személyiségjegyeket elemzi az adott személynél, a pillanatnyi helyzetben.
A négy alapszorongást koordináta-rendszerben ábrázolva az alábbi képet kaphatjuk. A személyiségteszt értékeit a ferde tengelyeken bejelölve egy négyszöget kapunk. Ennek értelmezésében mind az egyes irányoktól való távolságok, mind az általános arányok meghatározóak.

A középpont értéke 0, a négy sarok értéke maximum 30 lehet.
A személyiségjegyeket a K (kényszeres), H (hiszteroid), S (skizoid) és D (depresszív) különféle kombinációiként lehet osztályba sorolni. Eszerint 23 különféle konstelláció építhető fel, amely magában foglalja az összes lehetséges variációt.
A 23 lehetséges konstelláció és jellemzőik

Egyszerű-struktúrák (ritka)
K-kényszeres, mint értelmi-függő
H-hiszteroid, mint érzelmi-független
S-skizoid, mint értelmi-független
D-depresszív, mint érzelmi-függő

Duett-struktúrák
K-H Dinamika
K-S Kettős kontroll, hatalom és uralkodás
K-D Kettős alkalmazkodás
H-S Kettős szabadság
H-D Kettős gyermekség
S-D Identitás-ambivalencia

Trió-struktúrák (három duettként is magyarázható, nézd lent)
K-H-S Dinamika (KH), kettős Kontroll, hatalom és uralkodás (SD), kettős szabadság (HS)
K-H-D Dinamika (KH), kettős alkalmazkodás (KD) és kettős gyermekség (HD) és Identitás-ambivalencia (SD)
K-S-D Kettős kontroll, hatalom és uralkodás (SD), kettős alkalmazkodás (KD)
H-S-D Kettős szabadság (HS), Identitás-ambivalencia (SD) és kettős gyermekség (HD)

Quartett-Struktúra
K-H-S-D (jellegzetes Borderline-típus)

Domináns-Quartett
K-HSD K-domináns Quartett-Struktúra
H-KSD H-domináns Quartett-Struktúra
S-KHD S-domináns Quartett-Struktúra
D-KHS D-domináns Quartett-Struktúra

Trió-Quartett
KHS-D
KSD-H
KHD-S
HSD-K
kenyszeres

Kényszeres

depressziv

Depresszív

hiszteroid

Hiszteroid

skizoid

Skizoid

Irodalom életvezetési tanácsadás témakörben

Riemann, Fritz (1978 ff). Grundformen der Angst. München: Reinhardt. (Magyarul: Fritz Riemann: Szorongás - A mélypszichológia alkalmazása arra, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az életünkben. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2021.)
Sponsel, R. (1982, 83, 84). CST-SYSTEM: CST: Charakter-Struktur-Test (nach Fritz Riemann), Motivgruppenanalyse, VS: Vitalitäts-Skala (Ich-Stärke), PSBS: Psychosomatische-Belastungs-Skala, GVS: Gefühls-Verhältnis-Skala, SKS: Selbstkritik-Skala, LZS: Lebens-Zufriedenheits-Skala, SZS: Selbst-Zufriedenheits-Skala; zusammengefaßt zur Therapieerfolgskontrolle: BA: Befindlichkeitsanalyse (VS, SKS, PSBS, GVS, LZS, SZS). Erlangen: IEC-Verlag. Lose-Blatt-Sammlung, 2 Bde. ca. 1400 Seiten.
Sponsel, R. (1982, 83, 84). CST-SYSTEM Test-Material-Mappe incl. 2. Ergänzung. Mit verschiedenen Wahrnehmungsebenen (Selbst- und Fremdbilder, direkt und projiziert). Erlangen: IEC-Verlag.
Our time: 6:41am CEST